Nagy tömlő alakú váza (askos), elöl és hátul az edény falára préselt, azonos formából készült két Gorgó-fő-relieffel. A lapos aljon nagy gömbölyded testű váza, elöl széles, magas nyakkal, rajta kihajló profilált szájperemmel rendelkezik, benne szűrővel. A nyaktól a háton ívelő széles szalagfül. A mázatlan testen vöröses festés nyomai.
A vázán megjelenő Gorgoneion-típus jellegzetesen dél-itáliai, gyakran feltűnik tarentumi antefixeken és Gnathia-vázákon is. Fő jellemzői a hajfürtök rendezetlensége, az arckifejezés, a nyak alatt tekergő két kígyó és a szárnyak hiánya. Mindkét domborműt az égetés előtt préselték az edény falába. A dauniai askosokat gyakran zsúfolásig ellepték a plasztikus díszítések, lásd például a British Museum azonos korú dauniai askosát. Ilyen plasztikus dísz lehetett a Gyűjtemény terrakotta álló nőalakja is. Valószínűleg ezeket az askosokat sírmellékletként használták. A váza canosai italikus műhelyben készült, a Kr. e. 4. század végén – 3. század első felében.
Canosa, a görög formák és helyi ízlés keveredésének egyik fő színhelye volt, így a Kr. e. 4–3. században művészetében is kétnyelvűvé vált. Már a Kr. e. 4. század utolsó negyedében római uralom alá került, ami nem volt akadálya a görög művészet mind szélesebb körű befogadásának: az apuliai vörösalakos vázák készítésének is termékeny központja alakult ki itt.
A tárgy adatlapját lásd a Beazley Archive oldalán.