Gnathia kernos
Négy pyxisből álló terrakotta kernos, az egyik pyxis fedéllel. Középen kengyel-fül szolgálta az edény hordozhatóságát. Járulékos festéssel díszítették: vörös sávok felett stilizált babérág és sárga-vörös rozetta. A pyxisek között növénydísz, a fedélen levelek és körök, a fülön astragalos-sor húzódik.
A Kr. e. 4. század második negyedében a dél-itáliai vázakészítő műhelyekben új technika jött létre. A vázák testét teljesen feketére festették, és erre a fekete alapra utólag vitték fel változatos színekkel (főleg vörössel, sárgával és fehérrel) a díszítést. Az Apuliában ezzel az új technikával díszített vázákat egy korai lelőhelyükről, az Adriai-tenger partján fekvő Gnathiáról (ma Egnazia) nevezték el. Az elnevezés máig megmaradt, annak ellenére, hogy a Gnathia-kerámia a tarentumi vörösalakos vázafestő műhelyekben született, és készítésének fő központja később is Tarentum maradt. A Gnathia-vázákat Kr. e. 380–370-től legalább a Kr. e. 3. század végéig készítették Apuliában, de utánzataik elterjedtek Szicíliában, Campaniában és Etruriában is.
