Talpgyűrűs oinochoé. Kétoldalt becsípett, csúcsos szájjal és annak széléből kiinduló szalagfüllel rendelkezik, a fülön borda fut végig. A fül szájnyílásba futó végén állatfej látható. Az edény külsejét, valamint a nyak és a száj belsejét is fekete máz borítja.
A feketemázas kerámia a Kr. e. 6. század közepén jelent meg Athénban, és a tengeri kereskedelemnek köszönhetően szerte a Mediterráneumban elterjedtté vált. A csillogó, fényes fekete felületű vázák repertoárja zárt és nyitott edényformákat egyaránt tartalmaz (lásd például a Gyűjtemény feketemázas talpas tálját). A feketemázas kerámiát importként megismerő területeken a fazekasok egy idő után műhelyeikben maguk is utánozni kezdték az athéni produkciót, vagy alkalmazták a technikát saját edényformáikra. (Vesd össze az athéni feketemázas oinochoéval!)
Az oinochoé az egyik leggyakoribb zárt edényforma volt a feketemázas edények között. A mindennapos használatra szánt edény többféle folyadék tárolására is alkalmas volt, ezzel magyarázható a sok különböző formai variáció, amiben megjelenhetett.
