A téglaszínű agyagból, negatív formából készült szobrocska négyszögletes, lefelé kiszélesedő talapzaton áll. Belseje üreges, a talapzat alja nyitott. A hátoldalra négyszögletes égetőnyílást vágtak. A szobrocskát eredetileg színes – fehér, rózsaszín, sárga, kék és piros – festéssel díszítették, ennek nyomai ma is felfedezhetők.
A kétalakos szobrocska egy álló, öreg dajkát és egy kisgyereket ábrázol, akinek a nemét nem lehet meghatározni. Az idős, groteszk arcú nő hosszú chitónt és térdig érő köpenyt visel, bal karjában a gyermeket, jobb kezében egy felismerhetetlen tárgyat tart. A kisgyerek csúcsos sapkát (pilos) visel, teste köré pólyát csavartak, amely karját szabadon hagyja.
Ez a kisplasztika a késő klasszikus – hellénisztikus kori agyagszobrocskák egyik csoportjába sorolható, amelyek egy vagy több gyereket és a nevelőjüket – dajkájukat vagy tanítójukat (paidagógos) – ábrázolják. Több hasonló, groteszk vagy karikírozott vonásokkal megformázott dajka szobrocska is előfordul köztük, amelyek valószínűleg a Kr. e. 4. századra keltezhetőek.
