A zsebkéshez tartozó bronznyél egy állatfejű, togát viselő alakot formáz, aki egy hengeres, fonott kosár fedelén áll, hátához pálmalevél alakú lemezek csatlakoznak. Behajlított bal kezében egy irattekercset (volumen) tart, jobbját a mellkasán nyugtatja. Keskeny, előrenyúló orra, oldalt ülő szeme, hátracsapott, lapos füle egy rágcsálóra emlékeztet; egy másik, rendkívül hasonló bronzszobrocska alapján talán patkány lehet. A sajátos talapzat irattekercsek tárolására szolgáló kosárként azonosítható. A felsorolt attribútumok alapján a kisplasztika feltehetően a római szónokokat, értelmiségieket figurázza ki.
A római zsebkések nyele leggyakrabban csontból, ritkábban bronzból, elefántcsontból vagy gagátból is készülhetett, amelybe vaspengét illesztettek (egy pengével együtt fennmaradt példányt őriznek például a British Museumban). A zsebkés-nyelek egyik csoportja plasztikusan megformázott állatokat, emberalakokat, jeleneteket ábrázol; ezek közé sorolható az állatfejű togatus is. A  bronznyelet tömör öntéssel készítették. A kés vaspengéje, amelyet egy szegeccsel rögzítettek a nyélhez, összezárt állapotban a pálmalevelet formázó lemezek közé illeszkedett. Az állatalak szemén talán ezüstözés nyoma látható.