Fogadalmi dombormű: lakoma

Méret
magasság: 37 cm; szélesség: 50,2 cm, vastagság: 11 cm
Datálás
Kr. e. 350–300
Készítési hely
Leltári szám
50.960
Azonosító
Hyp-6931
Állapot
Kisebb sérülések a kereten, az alsó részen nagyobb hiányok. A faragás erősen kopott.

A fogadalmi dombormű jelenetét építészeti keret veszi körül: kétoldalt egyszerű pilaszter, felül keskeny architráv és palmettás akrotérionokkal díszített tető. A jelenet bal oldalán ajándékot hozó tisztelők egy csoportja: két felnőtt és négy kisebb alak (gyerekek és szolgálók). Felettük fa, mellette pedig egy keret, amelyen egy ló néz be (csak a feje látszik).

A jelenet jobb oldalán letakart kliné, rajta matrac és párna, előtte asztal. A kereveten a tisztelőknél nagyobbnak ábrázolt férfi lakomázik. Bal könyökével a párnán támaszkodik, baljában kantharost, fölemelt jobbjában rhytont tart. Derekát és lábait köpeny takarja. Szakállat és hosszú frizurát visel, a fején polos. Jobb válla felett kígyó tekergőzik.
A kliné végén a férfival azonos méretű nőalak ül, lábai alatt lábzsámoly. Chitónt és köpenyt visel, jobb kezében talán süteménnyel és gyümölccsel teli tálat tart, és az asztal felé nyújtja. Bal kezével dobozkát emel mellkasa elé. 
A kliné mellett volutakratér, mögötte kisméretű, ruhátlan ifjú – pohárnok áll. Balról a tisztelők csoportja érkezik, egy szakállas, himationt viselő férfi, majd egy köpenyt viselő nő, lábuk mellett két, himationt és chitónt viselő gyerek, végül egy lányalak. A négy felajánló karjukat az üdvözlés és az ima gesztusával mellkasa elé emeli, míg a sor végén haladó szolgálólány mindkét karjával a feje fölé emelt dobozt tartja.

A lakomázó alak fején látható fejdísz, a női társa, a ló és a többi szereplőtől eltérő méret valamint a szentélyszerű helyszín kiszakítja őt az emberi világ lakomáiból, mindezekkel a férfi emberfeletti minőségét hangsúlyozták – ő egy hérós
Azonos szkhémájú domborművekből számosat ismerünk, ezeket lakoma domborműveknek nevezzük. Tömegével készítették őket athéni műhelyekben, de Hellas rengeteg másik pontjáról is ismertek példányaik, kb. a Kr. e. 6. század végétől egészen Kr. e. 280 körülig.

A domborművet stílusa alapján az athéni lakoma-reliefek közé sorolták. Kiderült azonban, hogy nem pentélikoni márványból készült, mint az athéni darabok, hanem egyelőre ismeretlen, minden valószínűség szerint a Balkán északi részéről származó márványból. Ennek alapján feltételezzük, hogy ebben a régióban (Thrakiában vagy Makedóniában) dolgozó athéni mester műve. A Kr. e. 4. század második felében készült.

A Danielle Decrouez (Muséum d'histoire naturelle, Genève, Suisse) és Karl Ramseyer (Institut für Geologie, Universität Bern, Switzerland) által végzett anyagvizsgálatok eredménye alapján a dombormű ismeretlen eredetű márványból készült. Az analízis részletes eredményeit lásd itt.