Téglalap alakú, felfelé szélesedő láda-urna, fölül ellipszis alakú nyílással. Elülső oldalán keretbe foglalt domborműves ábrázolás látható. A jelenet főszereplője egy ekével harcoló hős. A derekára kötött köpenytől eltekintve ruhátlanul ábrázolták, háttal állva és balra fodulva hatalmas ekeszarvval támad egy térdre roskadó páncélos és pajzsos harcosra. Az utóbbi védelméül bal felől egy másik, hasonlóan páncélt és pajzsot viselő harcos siet. A jelenet jobb szélén egy harmadik pajzsos, köpenyes harcos áll, aki szintén a főszereplőre támad.
Az ekével harcoló hős alakja a görög Echetlos hérósszal rokon, aki a marathóni csatában ekeszarvval rontott neki a perzsáknak. Egyetlen ismert görög ábrázolásáról az athéni Stoa Poikilében is csupán tudósítás maradt fent. Az etruszk urnán ábrázolt jelenet értelmezése bizonytalan, talán ennek a görög történetnek az etruszk átértelmezése lehet (interpretatio Etrusca).
Az urna vörösessárga agyagból készült, a hátteret sötétlila, az alakok haját, sisakját, a főszereplő ruháját, a pajzsok középrészét vörös, az alakok testét, az ekét a pajzsok szélét és a páncélokat fehér festés fedi. A fedélen párnákon fekvő köpenyes ifjú plasztikus alakja látható: a párnákon, az ifjú arcán és haján vörös, a köpenyen fehér festés – feltehetően az alapozás maradványa – látható. A fedél elülső oldalán a perem szélén bekarcolt felirat, az elhunyt neve olvasható: vl.apurte.arn.
Az urna chiusii műhelyben készült. A jelenet a Kr. e. 2. század második felében és az 1. század elején számos alabástrom és terrakotta urnán megtalálható, ahogy a Gyűjtemény egy másik urnáján is.