A görög kultúra sok tekintetben mintaadó volt az egyre terjeszkedő Római Birodalom számára, de a rómaiak tovább is formálták, sajátosan rómaivá alakították az átvett elemeket. Művészeik gyakran merítettek ihletet a görög műalkotásokból: a császárkorban például igen népszerűvé vált a neves görög szobrászok híres remekműveinek másolása. Egy-egy szoborról akár több száz többé-kevésbé pontos másolat és kisebb-nagyobb mértékben átfogalmazott feldolgozás is készülhetett. A görög minták alapján kialakult ábrázolási típusok nemcsak márványszobrok formájában öltöttek testet, hanem a rómaiak mindennapi használati tárgyain is megjelentek, és így a birodalom minden tartományába eljutottak. A római kultúra egyik legjellegzetesebb tárgytípusa a terra sigillatának nevezett edények csoportja. Ezeket a fényes felületű, terrakotta színű, gazdagon díszített kerámiatálakat és -poharakat bonyolult folyamat során állították elő, éppen ezért a birodalom területén csak néhány helyen gyártották őket. Pannoniában importáruként, először a hódító római hadsereg táboraiban jelentek meg. Később, Hadrianus császár uralkodásától egyre nagyobb igény mutatkozott rájuk a civil lakosság körében is és a római kultúra más tipikus használati tárgyai szintén kedveltté váltak. A drága import termékek mellett megjelentek az olcsóbb, kevésbé mutatós helyi utánzatok is. A Pannoniában uralkodóvá váló római ízlés példája a Brigetióban talált, Dianát ábrázoló gemma is, amelynek a másolata látható itt. Az egykor talán gyűrűbe foglalt vésett ékkő a Kr. u. 2. században készülhetett, amikor a Hadrianus- és Antoninus-korban különösen kedveltek voltak az istennő ábrázolásai a római művészetben. A római pénzek, amelyek a birodalom minden pontjára, sőt még a határain túlra is eljutottak, fontos szerepet töltöttek be a császári propaganda közvetítésében. Nemcsak a császárnak (vagy családtagjainak) portréja, hanem az érmék hátlapjára vert képek is a reprezentáció eszközei voltak. A Brigetióban előkerült ezüstpénzt Septimius Severus bocsátotta ki, felesége, Iulia Domna nevében. A császár uralkodása alatt nagy mennyiségű készpénz áramlott Pannoniába: ezzel hálálta meg a provinciában állomásozó hadsereg támogatását, akik a hatalomért folytatott harcában is segítették. A hátlapon látható istennőt az érme körirata — VENV FX — a hadi szerencse gondolatkörével kapcsolja össze. A Duna-menti katonaság támogatása a birodalom határvédelme és a császárok politikai céljai szempontjából a Severus-dinasztia későbbi uralkodói számára is létfontosságú volt. Ezt mutatja a Severus Alexander uralkodása alatt vert, Brigetióba került sestertius, amelyen a pajzsot tartó Victoria látható.