A fémből készült sisak az ókori Mediterráneumban a fegyverzet különösen értékes darabja volt.
A görög sisakokat a korai időszakban (Kr. e. 8. század) több részből szegecselték össze, a harcos arcát pedig szemből szabadon hagyták (1.). A későbbi, szintén nyitott arcrésszel készített sisakokat (2.) egy darabban öntötték.
Hellasz legnépszerűbb sisaktípusát az ókori hagyomány szerint a fémművességéről híres Korinthoszban találták fel. A korinthoszi típusú orrvédős sisakokból (3–5.) a zárt alakzatban küzdő harcosok (hopliták) csupán egy keskeny nyíláson láttak ki. A sisakok peremén lévő lyuksor textil- vagy bőrbélés rögzítésére szolgált, így tompították a fejre mért ütés erejét. A sisak tengelyében lévő lyukakba pedig sisakforgót illeszthettek (5.)
Sisakokat gyakran ajánlottak fel fogadalmi ajándékként szentélyekben, például Olümpiában (4.); némelyiket szándékosan megrongálták (5.). A sisakon olvasható név a viselőjét vagy a felajánlót (2., 4.) is jelölhette.
Itáliában a nyitottabb, arcvédő nélküli sisakok is népszerűek voltak. Az egyik típus elsősorban az etruszkok körében terjedt el (6.), a másik, kelta eredetű típus (7.) pedig egész Itáliában, majd a római hódítással Itálián túl is számos helyre eljutott.
A görög sisakokat a korai időszakban (Kr. e. 8. század) több részből szegecselték össze, a harcos arcát pedig szemből szabadon hagyták (1.). A későbbi, szintén nyitott arcrésszel készített sisakokat (2.) egy darabban öntötték.
Hellasz legnépszerűbb sisaktípusát az ókori hagyomány szerint a fémművességéről híres Korinthoszban találták fel. A korinthoszi típusú orrvédős sisakokból (3–5.) a zárt alakzatban küzdő harcosok (hopliták) csupán egy keskeny nyíláson láttak ki. A sisakok peremén lévő lyuksor textil- vagy bőrbélés rögzítésére szolgált, így tompították a fejre mért ütés erejét. A sisak tengelyében lévő lyukakba pedig sisakforgót illeszthettek (5.)
Sisakokat gyakran ajánlottak fel fogadalmi ajándékként szentélyekben, például Olümpiában (4.); némelyiket szándékosan megrongálták (5.). A sisakon olvasható név a viselőjét vagy a felajánlót (2., 4.) is jelölhette.
Itáliában a nyitottabb, arcvédő nélküli sisakok is népszerűek voltak. Az egyik típus elsősorban az etruszkok körében terjedt el (6.), a másik, kelta eredetű típus (7.) pedig egész Itáliában, majd a római hódítással Itálián túl is számos helyre eljutott.
1. Szegecselt, kúpos sisak. Peloponnészosz (?), Kr. e. 8. század vége 
2. Illír típus, névfelirattal: Phión. Albániából, Kr. e. 6. század vége 
3. Korinthoszi típus, Kr. e. 700–650 
4. Korinthoszi típus, névfelirattal: Mürosz. Olümpiából, Kr. e. 600–575 
5. Visszahajlott peremű, korinthoszi típus, Kr. e. 600–550 
6. Negaui típus. Volterra, Kr. e. 550–500 
7. Montefortino-típus. Szicíliából (?), Kr. e. 4. század vége – Kr. e. 3. század első fele 
Címkék
- aranyozott bronz;
- archaikus kor (700–480);
- Argos;
- bronz;
- etruszk;
- etruszk hellénisztikus kor (3–1. század);
- fegyverek;
- fémművesség;
- geometrikus kor (900–700);
- görög (kultúra);
- görög (nyelv);
- görög történelem;
- gyalogos katonaság;
- hadsereg;
- háború;
- hellénisztikus kor (itáliai, 3–1. század);
- hoplita;
- itáliai;
- késő-geometrikus kor (760–700);
- Korinthos;
- Olympia;
- Peloponnésos;
- római köztársaság kor;
- római történelem;
- sisak;
- Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény;
- Volterra;