
A Római Birodalom jellegzetes edénytípusa a terra sigillata. Ez a fényes vörös színű kerámiafajta a birodalom egész területén elterjedt, és sikeresen kelt versenyre az egyre gyakoribb üvegedényekkel. Fontos műhelyek működtek Galliában és Germaniában (1–2.), valamint Észak-Afrikában is: az itt készült darabok könnyen felismerhetők a vörös bevonat világosabb színéről (3–4.). Az edények reliefmintáját olykor a hellénisztikus korban kialakult technika szerint formatálban alakították ki (1.), de gyakori volt a negatív mintából külön elkészített rátétdísz (5.) és az agyagoldat csepegtetésével felvitt díszítés (2.) is. A plasztikus edények évszázados fazekashagyományt folytattak (3–4., 6–10.). Bár a díszkerámiának további típusai is népszerűek voltak, mint például a zöldes színű ólommázzal bevont edények (6.), a terra sigillata volt a legsikeresebb: a Kr. e. 1. századtól egészen a Kr. u. 7. századig gyártották.
A Római Birodalom három földrészt behálózó kereskedelmének fontos emlékei a szállítóamphorák, amelyekbe főleg bort és olajat töltöttek. Formájuk általában jelzi, hogy hol készültek, és mit szállítottak bennük. A mai Katalónia területén gyártott és birodalomszerte elterjedt amphorák (10.) például az ottani borok népszerűségét tanúsítják.










Címkék
- Africa;
- agyag;
- emberi fej;
- Gallia;
- Germania;
- hippokampos;
- kerámiaművesség;
- kereskedelem;
- Knidos;
- korai császárkor (1. század);
- kos;
- középső császárkor (2–3. század);
- Kr. u. 4. század;
- olla;
- őz, szarvas;
- páva;
- Pergamon;
- plasztikus edény;
- Rheinzabern;
- római;
- satyros;
- Severus-dinasztia (194–235);
- szállítóamphora;
- Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény;
- szőlőfürt;
- tál (mély);
- terra sigillata;
- Tunézia;