Terra sigillata

A Római Birodalom globalizált világa 1. – terra sigillata

A Római Birodalom jellegzetes edénytípusa a terra sigillata. Ez a fényes vörös színű kerámiafajta a birodalom egész területén elterjedt, és sikeresen kelt versenyre az egyre gyakoribb üvegedényekkel. Fontos műhelyek működtek Galliában és Germaniában (1–2.), valamint Észak-Afrikában is: az itt készült darabok könnyen felismerhetők a vörös bevonat világosabb színéről (3–4.). Az edények reliefmintáját olykor a hellénisztikus korban kialakult technika szerint formatálban alakították ki (1.), de gyakori volt a negatív mintából külön elkészített rátétdísz (5.) és az agyagoldat csepegtetésével felvitt díszítés (2.) is. A plasztikus edények évszázados fazekashagyományt folytattak (3–4., 6–10.). Bár a díszkerámiának további típusai is népszerűek voltak, mint például a zöldes színű ólommázzal bevont edények (6.), a terra sigillata volt a legsikeresebb: a Kr. e. 1. századtól egészen a Kr. u. 7. századig gyártották.

A Római Birodalom három földrészt behálózó kereskedelmének fontos emlékei a szállítóamphorák, amelyekbe főleg bort és olajat töltöttek. Formájuk általában jelzi, hogy hol készültek, és mit szállítottak bennük. A mai Katalónia területén gyártott és birodalomszerte elterjedt amphorák (10.) például az ottani borok népszerűségét tanúsítják.