Etruria fémekben nagyon gazdag volt. A nyersanyag mellett a bronzművesség termékei, főleg a kerámiához képest luxusárunak számító bronzedények, Etrurián kívül is keresettek voltak. A csőrös kiöntőjű kancsókat (1.) a Kr. e. 6. század végétől tömegesen exportálták az Alpokon túlra. A görög mitológiai alakokat ábrázoló edénydíszek (2–4.) szintén az északra irányuló etruszk kereskedelemről tanúskodnak: egy kelta előkelő sírjából kerültek elő a németországi Bad Dürkheimben.
A görög művészet gyakran szolgált mintaként az etruszk bronzművesség számára is: az edényfül (5.) alján látható emberfej kialakítása és az íróvesszőt (6.) díszítő ifjú testtartása archaikus kori ábrázolásokat követ. A kandeláber (7.) táncoló alakja pedig a görög klasszikus szobrászat hatásáról tanúskodik Etruriában. Ezeket az etruszk kandelábereket Athénban is szívesen vásárolták az esti lakomák megvilágítására.
Az etruszk bronzművesség jellegzetes műfaját képviseli a vésett díszítésű tükör (8.), vagy az a tárgy (ún. kreagra, 9.), amelynek funkcióját – fáklyatartó vagy áldozati hús megsütésére szolgáló nyárs – csak találgatni lehet. Az etruszk bronzművesség modern kori hatásáról etruszk minták nyomán készített darabok tanúskodnak (10.).














Címkék
- bronz;
- Dioskuros;
- Dioskurosok;
- Etruria;
- etruszk;
- etruszk írás;
- etruszk klasszikus kor (550–475);
- etruszk reneszánsz (4. század);
- etruszk szubklasszikus kor (475–400);
- fémművesség;
- Héra;
- Héra;
- Héraklés;
- Héraklés;
- hippokampos;
- illatszeres edény;
- íróvessző;
- kancsó;
- kandeláber;
- kereskedelem;
- kisplasztika;
- kisplasztika;
- kreagra;
- lovas;
- oinochoé;
- oroszlán;
- Praeneste;
- pyxis, cista;
- stamnos;
- Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény;
- táncos;
- tripus;
- tükör;
- Vulci;