Fogadalmi ajándékok Közép-Itáliából

Az ókori Mediterráneumban szokás volt, hogy a szentélybe látogatók fogadalmi ajándékot ajánlottak az istennek, a segítségét kérve vagy hálát adva neki. Közép-Itáliában már a Kr. e. 9. századtól ismerünk ilyen bronzszobrokat (1.). Ezek (2.) sok helyütt görög minták (3.) nyomán készültek, de vannak sajátos stílusú csoportok is, mint az umber fogadalmi bronzok (4–11.).

Az agyagból készült darabok sokszor csak az alakok fejét jelenítik meg. Bár nem tekinthetők a felajánlók portréinak, hiszen negatív mintából és nagy sorozatokban készültek, igyekeznek megragadni az emberi arcok változatosságát. A fejre húzott köpeny (12–15.) római forrásokból is ismert motívum: az áldozáshoz szükséges öltözet.

Ezek a fogadalmi terrakották a Kr. e. 4. századtól Közép-Itália különböző népei körében egyaránt népszerűek voltak. Készítésük helye legtöbbször ismeretlen; csupán a gömb formájú fej (16.) köthető a jellegzetes megformálás alapján egy közép-itáliai szentélyhez. Hasonlóan nagy területen voltak népszerűek a bunkósbotot tartó, a görög Héraklésszel azonosított istenség szobrai (17–18.), valamint a csészét tartó áldozókat ábrázoló darabok is (19.).

A fogadalmi szobrok testrész formájúak is lehettek (20–27.). Felajánlóik talán éppen ezek gyógyulásáért fordultak segítségért az istenhez.