
A görögök Itáliában először a Nápolyi-öbölben alapítottak településeket, például Kümé (Cumae) városát a Kr. e. 8. században. Campania más részein inkább az etruszkok befolyása érvényesült, mint például a másik jelentős művészeti központban, Capuában.
Görög és etruszk szokás szerint a fontos épületeket Campaniában is terrakotta tetődíszekkel (antefixekkel) látták el. Gyakori motívum a félelmetes, bajelhárító gorgófő (1–2.), amelynek állati vonásait Campaniában nem csupán a szájából kiálló agyar, hanem a női arcot körülvevő szakállszerű sörény is jelzi. A fejeket először capuai műhelyekben vették körbe díszes levélkoszorúval (1–3.) a Kr. e. 6. század közepén, ami gyorsan elterjedt a campaniai görög városokban és Etruriában is.
A Kr. e. 420-as években samnisok foglalták el Capuát és Cumaet, így kulturális hagyományuk még sokszínűbb lett. Már a samnis uralom alatt jöttek létre azok a műhelyek, amelyek a vörösalakos vázafestészeti technikával dolgoztak. A két vázát (4–5.) azonos mester készítette Cumaeban: összeköti őket például a nőalakok bal lábfejének sajátos alakja és az, hogy szokatlanul magasan ülnek. A síroszlopnál álló harcos samnis ruhát visel (4.), rövid ingét széles öv fogja össze. Ilyen öveknek eredeti példányai is fennmaradtak (6.).







Címkék
- agyag;
- antefix (párkánycserép);
- archaikus kor (700–480);
- CA-festő;
- Campania;
- Capua (Santa Maria Capua Vetere);
- Cumae;
- Dél-Itália;
- etruszk;
- ezüstözött bronz;
- Gorgó-fej/Medusa-fej;
- görög (kultúra);
- itáliai;
- klasszikus kor (Kr. e. 480–323);
- Magna Graecia-i;
- öv;
- samnis;
- Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény;
- vázafestészet;
- vörösalakos váza;