Föníciai-pun és ibér művészet

A föníciaiak a Földközi-tenger keleti partvidékén fekvő városaikból kiindulva települések sorát alapították Ciprustól az Ibériai-félszigetig; a legfontosabb közülük Karthágó volt. A föníciai kultúrának ezt a nyugati ágát punnak nevezik.

A sémi nyelvet beszélő föníciaiak egyik legmaradandóbb teljesítménye a betűírás feltalálása volt, amelynek jeleit a görögök közvetítésével máig használjuk (1.).

Jellegzetes tárgytípusaikat más kultúrák is átvették és évszázadokon át készítették (2–6.). Föníciai eredetű például a boroskancsó öblös változata (7.), amely az etruszkoknál is visszhangra talált (8.). Bronzművességük szép példái a vésett díszű tálak (9.). Az üvegművességgel szintén a föníciai kereskedők ismertették meg a mediterrán világot. A Kr. e. 6–5. századi üvegedények a 2. évezredben feltalált technikával, homokmag körüli formázással készültek, de a görög kerámia formavilágát tükrözik (10–11.).

A terrakottaszobor (12.) azt példázza, hogyan alakították a föníciaiak saját képükre a klasszikus görög szobrászat nagy vívmányát, a kontraposztot. A két láb nem egyformán hordozza a test súlyát, de a felsőtest megmintázása frontális marad.

A kiállítás csak jelezni tudja az Ibériai-félszigeten a föníciaiakkal szomszédos ibér kultúra egykori létét (13–15.).