Ciprus: kultúrák találkozási pontjaÓkori története során Ciprus mindvégig fontos közvetítő szerepet töltött be a Mediterráneum keleti felének kultúrái között. Jelentőségét földrajzi fekvése mellett elsősorban gazdag rézlelőhelyeinek köszönhette. A réz megnevezése latinul és ennek nyomán számos modern nyelvben is a sziget nevéből ered (aes Cyprium: ciprusi fém; Kupfer, copper). A ciprusi fémművesek mesterségbeli tudását a kiállított tárgyak csak utalásszerűen érzékeltetik (1–10.).
A sziget lakói már a bronzkorban élénk kapcsolatban álltak a környező kultúrákkal. Ezt tanúsítják a syriai eredetű ciprusi edényformák (11.) és olyan Cipruson készített, de Egyiptomtól Hellaszon át Szicíliáig sokfelé elterjedt edények, mint a félgömb formájú tálak (12–13.) és a talpkorongos korsó (14.). Az álló nőalak (15.) rokon darabjai szintén az ókori Keletről ismertek.
A Kr. e. 12–11. századtól görög, majd föníciai telepesek érkeztek a szigetre, amely a Kr. e. 4. század végéig több önálló, részben a környező birodalmak fennhatósága alá tartozó királyságra tagolódott. Az amphora (16.) formája görög eredetű, a nyakát és a vállát viszont Keletről származó lótuszvirág-motívumok díszítik. A két terrakotta (17–18.) az archaikus kori ciprusi kisplasztika jellegzetes darabja.
A sziget lakói már a bronzkorban élénk kapcsolatban álltak a környező kultúrákkal. Ezt tanúsítják a syriai eredetű ciprusi edényformák (11.) és olyan Cipruson készített, de Egyiptomtól Hellaszon át Szicíliáig sokfelé elterjedt edények, mint a félgömb formájú tálak (12–13.) és a talpkorongos korsó (14.). Az álló nőalak (15.) rokon darabjai szintén az ókori Keletről ismertek.
A Kr. e. 12–11. századtól görög, majd föníciai telepesek érkeztek a szigetre, amely a Kr. e. 4. század végéig több önálló, részben a környező birodalmak fennhatósága alá tartozó királyságra tagolódott. Az amphora (16.) formája görög eredetű, a nyakát és a vállát viszont Keletről származó lótuszvirág-motívumok díszítik. A két terrakotta (17–18.) az archaikus kori ciprusi kisplasztika jellegzetes darabja.
1/18. Nyélcsöves balta. Hagia Paraskeviből (?), Kr. e. 1750–1650 
2/18. Gombafejes tű. Hagia Paraskeviből (?), Kr. e. 1900–1600 
3/18. Gombfejes tű. Hagia Paraskeviből (?), Kr. e. 2000–1800 
4/18. Tekercselt hajkarika. Hagia Paraskeviből (?), Kr. e. 2000–1050 
5/18. Tekercselt hajkarika. Hagia Paraskeviből (?), Kr. e. 2000–1050 
6/18. Tekercselt hajkarika. Hagia Paraskeviből (?), Kr. e. 2000–1050 
7/18. Csipesz. Hagia Paraskeviből (?), Kr. e. 2075–1400 
8/18. Csipesz. Hagia Paraskeviből (?), Kr. e. 2075–1400 
9/18. Bronz tőr. Hagia Paraskeviből (?), Kr. e. 1725–1200 
10/18. Bronz borotva vagy kés. Hagia Paraskeviből (?), Kr. e. 2500–1650 
11/18. Lencsetestű palack, Kr. e. 1200–1100 
12/18. Félgömb alakú festett tál, Kr. e. 1375–1300 
13/18. Félgömb alakú festett tál, Kr. e. 1450–1375 
14/18. Talpgyűrűs korsó, Kr. e. 1600–1400 
15/18. Madárfejű nőalak edénnyel. Alambra, Kr. e. 1450–1300 
16/18. Amphora lótuszvirág-motívummal, Kr. e. 7–6. század fordulóján 
17/18. Férfialak kézidobbal. Idalion (?), Kr. e. 600–550 
18/18. Nőalak csípőre tett kézzel. Amathusz (?), Kr. e. 600–550 