
A bronzkorban (Kr. e. 3–2. évezred) az Égei-tenger vidékén három nagy kultúra jött létre: a kükládikus, a minószi és a mükénéi. A Kükládok szigetcsoportján a Kr. e. 3. évezredben alkották meg az európai művészet első márványszobrait. Ezek a kükládikus idolok (1–2.) a formájuk alapján jól megkülönböztethetők a velük egykorú, Kis-Ázsiában elterjedt típustól (3–5.).
Európában az első palotákat Krétán, majd a görög szárazföldön építették a Kr. e. 2. évezred elején. Az olykor ember nagyságú hombárok töredékei (6–8.) a krétai palotákban felhalmozott gazdagság szerény tanúi. Egy-egy palota raktáraiban több száz hasonló edény állt, és élelmiszert, főleg gabonát tároltak bennük.
Az ismeretlen nép által létrehozott krétai (minószi) és a görög nyelvű mükénéi kultúra széles körű kapcsolatokkal rendelkezett, elsősorban a Mediterráneum keleti felében. A fő mükénéi edénytípusokat például nemcsak a görög szárazföldön (9.), hanem Cipruson (10–11.) és Egyiptomban (12.) is készítették.
A mükénéi agyagszobrok hatása szintén nagy területen mutatható ki, Itáliától Kis-Ázsiáig. A fekvő pár (13.) egyedi darab: talán szent nászt jelenít meg; a többi szobor (14–17.) gyakori típus. Az ember alakú szobrok egyaránt ábrázolhatnak isteneket és az őket tisztelő embereket.

















