Vázafestészeti hagyományok Etruriában

A fekete színű bucchero edények mellett más fazekastechnikákat is használtak Etruriában. Viszonylag durva agyagból készültek a nagy méretű, vörös színűre égetett edények, amelyeket fehér festéssel (1.) vagy reliefmintával díszítettek. Finomabban iszapolt agyagból készítették a világos alapon sötét festésű edényeket, amelyeken a motívumok gyakran a görög vázafestészetből ismert megoldások, például kőszáli kecskék sora (2.).

A korinthoszi vázák által inspirált etruriai vázafestészetet stílusbeli sokszínűség jellemzi. A Vulciban dolgozó Pescia Romana-festő aprólékos rajztechnikával dolgozott (3.), egy tarquiniai mester viszont nem használt bekarcolást az állatfríz alakjainál (4.). A Castellani-festő pedig az állatalakokat gyakran dekoratív mezőkre osztotta, az oroszlán testét például halszálkamintával töltötte ki (5.).

Az athéni feketealakos technikát idézik az egyfülű csésze (küathosz) sziluett-technikával festett alakjai (6.). Az Athén két jelképével, a bagollyal és az olajággal díszített csészék athéni (7.) és helyben készült változatai (8.) is jelen voltak Etruriában. A kapcsolat az athéni és etruriai műhelyek között azonban nem egyirányú: az etruszk küathoszforma például Athénban is népszerű volt (9.).