
A fekete színű bucchero edények mellett más fazekastechnikákat is használtak Etruriában. Viszonylag durva agyagból készültek a nagy méretű, vörös színűre égetett edények, amelyeket fehér festéssel (1.) vagy reliefmintával díszítettek. Finomabban iszapolt agyagból készítették a világos alapon sötét festésű edényeket, amelyeken a motívumok gyakran a görög vázafestészetből ismert megoldások, például kőszáli kecskék sora (2.).
A korinthoszi vázák által inspirált etruriai vázafestészetet stílusbeli sokszínűség jellemzi. A Vulciban dolgozó Pescia Romana-festő aprólékos rajztechnikával dolgozott (3.), egy tarquiniai mester viszont nem használt bekarcolást az állatfríz alakjainál (4.). A Castellani-festő pedig az állatalakokat gyakran dekoratív mezőkre osztotta, az oroszlán testét például halszálkamintával töltötte ki (5.).
Az athéni feketealakos technikát idézik az egyfülű csésze (küathosz) sziluett-technikával festett alakjai (6.). Az Athén két jelképével, a bagollyal és az olajággal díszített csészék athéni (7.) és helyben készült változatai (8.) is jelen voltak Etruriában. A kapcsolat az athéni és etruriai műhelyek között azonban nem egyirányú: az etruszk küathoszforma például Athénban is népszerű volt (9.).









Címkék
- agyag;
- amphora;
- aryballos;
- Athén;
- állatfríz;
- bagoly;
- Bécs, Kunsthistorisches Museum, Antikensammlung;
- bika;
- Caere (Cerveteri);
- díszített edény;
- Etruria;
- etruszk;
- etruszk archaikus kor (625–550);
- etruszk orientalizáló kor (750–625);
- faliszk;
- feketealakos váza;
- geometrikus minta;
- görög (kultúra);
- kerámiaművesség;
- klasszikus kor (Kr. e. 480–323);
- Korinthos;
- kyathos;
- Magángyűjtemény;
- olajág;
- oroszlán;
- Orvieto;
- skyphos;
- Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény;
- szirén;
- Tarquinia;
- tál (lapos);
- urna;
- vázafestészet;
- Vulci;
- zerge, kőszáli kecske;