A háború előzményei

Betelt vele Zeus akaratja

A háború kitöréséhez vezető események egészen messzire, Zeusnak, az istenek és emberek atyjának fondorlatos tervéig nyúlnak vissza. A Kypria című ciklikus eposz, amelyből csak töredékek és a későbbi összefoglalók maradtak ránk, úgy mesélte, hogy amikor Zeus látta, milyen nagy teher nehezedik a tápláló anyaföldre, úgy döntött, megritkítja az emberiséget: nem özönvízzel vagy más természeti csapással, hanem hosszú és véres háborúval.

A viszály, amely végül Trója ostromához vezetett, a halandó Péleus és Thetis, a gyönyörű tengeristennő esküvőjén tört ki (az esküvő leírását lásd Catullus 64. carmenében). A lakodalomra (1.) minden isten hivatalos volt, egyedül Eris, a viszály istennője nem. Eris (2.) ezért vitát szított az istennők között arról, hogy ki is a legszebb közülük. A mítosz egyes változatai szerint aranyalmát dobott a násznép közé „a legszebbnek” felirattal, s három istennő: Pallas Athéné, Héra és Aphrodité egyszerre nyújtotta érte a kezét. Zeus a civakodó istennőket Hermés vezetésével a trójai király fiához, Parishoz küldte, hogy ő legyen az isteni szépségverseny bírája (3–7.). A három istennő – a döntést megkönnyítendő – ajándékot ígért Parisnak az aranyalmáért cserébe, ki-ki a saját isteni mivoltához leginkább illőt: Athéné győzelmet és hősi életet, Héra uralmat Ázsia és Európa felett, Aphrodité pedig a szépségéről messze földön híres Helené szerelmét.

Paris Aphrodité – és Helené szerelme – mellett döntött, majd az istennő tanácsára hajót épített, és Spártába utazott választottjáért. Menelaos király, Helené férje szívélyesen fogadta az idegent, Paris azonban a vendégjoggal mit sem törődve magával vitte az asszonyt Trójába. Helené szerepéről: áldozat volt csupán, és akarata ellenére hurcolták el Trójába (8.), vagy beleszeretett a trójai királyfiba és önként hagyta el férjét (9.), már az ókorban megoszlottak a vélemények.