Trója és a trójai háború – mítosz vagy valóság

Még a romok is elenyésztek.
Lucanus, Bellum Civile, IX. 969

   Atyám – így feleltem – ha ilyen falak léteztek, azokat nem lehetett teljesen elpusztítani: hatalmas romjaik bizonyosan megmaradtak, de a későbbi korok pora elfedi szemünk elől.
Heinrich Schliemann


A trójai háború a görög mitológia, egyszersmind az ókori görög és római irodalom és művészet egyik legfontosabb témája, történetisége ugyanakkor hosszú ideje tudományos viták tárgya. Vajon tényleg létezett a mitikus város? Van bármi valóságalapja a korábbi oldalakon tárgyalt eseményeknek? Sokáig teljesen elvetették ennek a lehetőségét, a történetet pedig a mítoszok világába sorolták, amíg a 19. század második felének régészeti felfedezései újra nyitott kérdéssé nem tették – egyértelmű választ azonban ma sem tudunk rá adni.

A mítoszbéli Tróját/Iliont Homéros és más antik szerzők leírásai a mai Törökország északnyugati partvidékére, a Dardanellák tájára helyezték. A 18. és 19. század lelkes utazói, felfedezői és régiségbúvárai többfelé keresték a környéken, végül egy Hisarlık nevű domb ókori romjaiban vélték megtalálni. Elsősorban Heinrich Schliemann (1.) munkásságának köszönhetően ma is az itt feltárt lelőhelyet tartjuk a homérosi eposzok „jófalu Trójájának”. A dombon Schliemann két évtizednyi munkája, majd német, amerikai és török régészek ásatásai egy nagyméretű települést hoztak napvilágra, amelynek fellegvárát monumentális falak övezték (2–3.). A településnek kilenc egymásra épült rétegét azonosították (4–6.): kisebb-nagyobb szünetekkel a Kr. e. 3. évezred elejétől a kora középkorig lakták. Jelentősége főként földrajzi helyzetével magyarázható: a Fekete-tenger felé tartó kereskedelmi utakat ellenőrizte. Schliemann a település II. rétegében vélte felismerni Priamos városát (7–10.), később azonban maga is rájött, hogy ez a mitikus trójai háború feltételezett koránál jóval régebbi: a kora bronzkorra (Kr. e. 3. évezred) tehető (11–13.). A Trója bukásáról szóló mitikus hagyományra a település késő bronzkori VIIA rétegének pusztulása emlékeztet leginkább: a Kr. e. 12. század elején a falakat ledöntötték, a házakat felgyújtották – erőszakos támadás érte a várost.

A régészeti leletek ugyanakkor sem alátámasztani, sem cáfolni nem tudják, hogy a Hisarlık-domb egykori településének VIIA rétegét a görög szárazföldről érkező „akhájok” pusztították volna el. A lelőhely bronzkori rétegeiből nem kerültek elő olyan tárgyi vagy írásos emlékek, amelyek néven neveznék a helyet és azonosítanák támadóit. A Balkán-félsziget déli részén ekkortájt virágzó késő bronzkori (mykénéi kori) görög királyságok (pl. Mykéné (14.), Pylos, Spárta) archívumaiban semmi nyomát nem találjuk a Trójával való konfliktusnak – noha a régészeti leletek tanúsága szerint bizonyosan kapcsolatban álltak egymással (15.). Az ugyanebben az időszakban Kis-Ázsia nagy részét uraló Hettita Birodalom írásos emlékei között találkozunk csupán néhány olyan dokumentummal, amely talán a mitikus történet mögött rejlő valós események emlékét őrzi. A hettita források (16.) említést tesznek egy Wilusa nevű királyságról, éppen azon a területen, ahol a homérosi Trója helyét is kereshetjük, valamint annak több uralkodójáról, köztük egy Alaksandu nevű királyról. Beszámolnak több politikai és katonai konfliktusról is, amelynek Wilusa részese volt, részben a vele szomszédos Aḫḫiyawa nevű királyság ellenében. Wilusa (Ilios?), Alaksandu (Alexandros/Paris?), Aḫḫiyawa (akhájok?) – olyan létező helyek és személyek, amelyek a mykénéi kort követő évszázadokban kialakult trójai mondakör történeti magvát képezhették. A homérosi eposzokban megjelenő társadalmi viszonyok és tárgyi világ csak részben egyeztethető össze a bronzkori múlt emlékeivel – a költemények jelentős mértékben keletkezésük korának viszonyait tükrözik (lásd homérosi korok, homérosi kérdés).
 

A GALÉRIA KÉPEIRŐL BŐVEBBEN
1. Heinrich Schliemann (1822–1890)
2–5. Trója romjai és rétegei 
6. Metopé a hellénisztikus kori Trója Athéna-templomáról
7–8. 'Priamos kincse'
9. Kora bronzkori aranydiadém a trójai 'Priamos kincséből'
10. Kora bronzkori aranyedény a trójai 'Priamos kincséből'
11. Kora bronzkori ezüstcsésze Trójából
12. Kora bronzkori antropomorf edény Trójából
13. Kétfülű pohár Trójából
14. 'Agamemnón' arany halotti maszkja
15. Mykénéi kengyeles kancsó Trójából
16. Agyagtábla hettita ékírással: az Alaksandu-szerződés