Csengettyű alakú amulett: gladiátorok párharca

Dióhéjban

Mi ez?

Csengettyű alakú amulett görög felirattal és gladiátorok párharcának ábrázolásával.

Hol készült?

A Római Birodalomban.

Mikor készült?

A korai császárkorban, a Kr. u. 1. században.

Miből készült?

Bronzból készült.

Mekkora ez a tárgy?

Magassága 3,55 cm.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!  

Mi ez?

Csengettyű alakú amulett görög felirattal és gladiátorok párharcának ábrázolásával.

Hol készült?

A Római Birodalomban.

Mikor készült?

A korai császárkorban, a Kr. u. 1. században.

Miből készült?

Bronzból készült.

Mekkora ez a tárgy?

Magassága 3,55 cm.

Hol őrzik most?

Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.

Többet szeretnél tudni?

Kattints ide!  

Harang formájú amulett, a tetején egy felfüggesztést szolgáló hurokkal. A csengettyű felületét két vésett gladiátor-pár díszíti, amelyeket borostyánág választ el egymástól. Az egyik jelenet egy hálóval küzdő retiarius és egy nehézfegyverzetű gladiátor viadalát ábrázolja. A hálóvető a szigonyával előre döf, baljában tőrt tart; ruházata egyetlen övvel megkötött ágyékkötőből áll. A karját és lábát védő vértet pontok jelzik. Ellenfele nagy, szögletes pajzsot tart maga előtt, kis, kerek, taréjos sisakot, ágyékkötőt, lábvértet visel és jobb kezében kardot tart.

A másik jelenet két nehézfegyverzetű gladiátor küzdelmét mutatja: fegyvernemük a másik jelenet pajzsos alakjától csak a sisak típusában különbözik. Felettük ógörög felirat látható, ami magyarul "Jó fegyvert, jó szerencsét!" jelent.

A csengettyű amulett volt, amely azért készült, hogy segítse és megóvja viselőjét. Lehetett gladiátoré, de lehetett bárki másé is, aki úgy érezte, hogy az élet olyan küzdelmes, mint a gladiátorviadal.

A bronz amulett a korai császárkorban, a Kr. u. 1. században készült valahol a Római Birodalomban. Előkerülési helye ismeretlen.

Az ókorban az amulettek használata széles körben elterjedt volt. A latin amuletum szó alatt olyan tárgyakat értettek, amelyekről úgy hitték, védelmező, szerencsehozó képességük volt.

Az amulettek formája és anyaga nagyon változatos volt. Lehettek nyakban hordott függők, gyűrűk, gemmák, kisméretű szobrok vagy kis papirusztekercsek – csupa olyan tárgy, amit az ember magánál tudott tartani. Készülhettek agyagból, nemesfémből, bronzból, fából, papiruszból és más szerves anyagból is, bár utóbbiak emlékét sokszor csak az ókori művészet és irodalom őrizte meg.

Az amulettek személyes tárgyak voltak, és bajelhárító (apotropaikus) vagy gyógyító erőt tulajdonítottak nekik. Gyakran vallási szimbólumokkal és mágikus szövegekkel is ellátták őket, hogy minél jobban biztosítsák viselőjük védelmét. Számos ókori kultúrában a vallás mellett a varázslás és a mágia is a mindennapi élet része volt, így nem csoda, hogy sok amuletten találhatók gyógyító varázsszövegek és szerelmi ráolvasások. A római császárkorban például az amulettek egy népszerű csoportját alkották az úgynevezett varázsgemmák. Ezek olyan kisméretű drágakövek, amelyekre különféle figurákat, jeleneteket, különleges jeleket és varázsigéket véstek.

Egy emésztési panaszokra készített varázsgemma, amelyet a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteménye őriz.