Dióhéjban
Mi ez?
Egy építményt díszítő dombormű-sorozat töredékei, az actiumi csatához kapcsolódó jelenettel.
Hol készült?
A dombormű az ókori Itáliában készülhetett.
Mikor készült?
A római császárkor elején, a Kr. u. 1. század második negyedében, feltehetően Claudius császár uralkodása (Kr. u. 41–54) alatt készült.
Miből készült?
Lunai márványból faragták.
Mekkora ez a dombormű?
A dombormű méretei 60,5 x 74,5 cm x 14,5 cm.
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
Hol és mikor
A dombormű a római császárkor elején, Claudius császár uralkodása (Kr. u. 41–54) alatt készülhetett a Római Birodalomban. Egy négyszögletes építmény egyik oldalát díszíthette.
Kitekintő
A köztársaság utolsó évtizedeiben polgárháború dúlt a Római Birodalomban. Julius Ceasar halála (Kr. e. 44) után többen is nagy hatalomra tettek szert, köztük Caesar örökbefogadott unokaöccse, Octavianus, és volt hadvezére, Marcus Antonius. Míg Antonius a birodalom keleti provinciáit irányította, Octavianus a nyugati provinciák felett uralkodott. Antoniust támogatta az akkor még önálló Egyiptom utolsó királynője, Kleopátra. Kr. e. 31-ben háború tört ki Octavianus és Antonius között, amelynek legjelentősebb csatája a nyugat-görögországi Ambrakiai-öböl bejáratánál, az ókori Actiumnál vívott tengeri ütközet volt.
Az actiumi csata
A tengeri csatában Antonius és Kleopátra 230 nagy méretű hadihajója nézett szembe Octavianus 400 kisebb hajóból álló flottájával. Antonius hajói az öböl bejáratánál sorakoztak fel félkör alakban, mögötte Kleopátra hajói foglaltak helyet. Octavianus mozgékonyabb hajói a nyílt tengeren két sorba rendeződtek. A csatában alkalmazott taktika a könnyű és nehéz gályák közötti erőpróbát tükrözte. Octavianus kisebb hajói hármas-négyes csoportokban manővereztek Antonius lomha flottájának egy-egy hajója körül, miközben kölcsönösen lőtték egymást a hajókon elhelyezett katapultokból és tornyokból.
Nagyméretű hadihajó (deceres) rajza
Az ókori történetírók szerint a csatát az döntötte el, hogy Kleopátra egy megfelelő alkalmat kihasználva elmenekült hajóival, és ezt látva hamarosan Antonius is követte. A hátramaradt hajókat Octavianus csapatai elpusztították vagy megadásra kényszerítették.
A győzelemnek köszönhetően Octavianus megszerezte a Római Birodalom akkori teljes területe feletti hatalmat, sőt egy év múlva elfoglalta Egyiptomot is. A csata helyszíne melletti hegytetőn volt egy régi Apollón-szentély, ezért Octavianus úgy magyarázta a győzelmét, hogy az isten az actiumi hegyfokról segítette hajóhadait. A budapesti domborműtöredék is ezt ábrázolja.
Mi ez?
Egy építményt díszítő dombormű-sorozat töredékei, az actiumi csatához kapcsolódó jelenettel.
Hol készült?
A dombormű az ókori Itáliában készülhetett.
Mikor készült?
A római császárkor elején, a Kr. u. 1. század második negyedében, feltehetően Claudius császár uralkodása (Kr. u. 41–54) alatt készült.
Miből készült?
Lunai márványból faragták.
Mekkora ez a dombormű?
A dombormű méretei 60,5 x 74,5 cm x 14,5 cm.
Hol őrzik most?
Budapesten, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében.
Többet szeretnél tudni?
A márvány domborműtöredék közepén Apollón (latinul Apollo) isten ül egy sziklán. Egyetlen öltözéke egy derekára csavart köpeny. Mögötte a sziklán egy háromlábú üst (tripusz) látható. Ilyen tripuszon ülve jövendölt Apollón papnője, a Püthia Apollón delphoi szentélyben.
Az isten bal kezével egy kitharát tart, jobbjában pedig a pengetőt fogja. Bár feje hiányzik, testtartása alapján tekintete az alatta elterülő tenger felé irányul. A dombormű jobb szélén két hajó hátsó része és a tengert jelző hullámvonalak látszanak. A töredék egy domborműhöz tartozott, amely a Kr. e. 31-ben, a nyugat-görögországi actiumi hegyfoknál vívott tengeri csatát ábrázolta. Az actiumi csatában Octavianus, a későbbi Augustus császár flottája döntő győzelmet aratott vetélytársa, Marcus Antonius és Egyiptom királynője, Kleopátra felett. A két hajó Augustus flottájába tartozik, az isten az ő oldalukon áll.
A csata további jeleneteit ábrázoló domborműves lapok is fennmaradtak, ezeket spanyolországi magángyűjteményekben őrzik. A domborművek egykor egy négyszögletes építmény egyik oldalát díszítették. Az építmény másik három oldalát a csatát követő diadalmenet, egy áldozati felvonulás és egy ünnepi menet képeivel díszítették. Az áldozati felvonulás egy töredékét és az ünnepi menet egy teljes lapját szintén a budapesti Antik Gyűjteményben őrzik.
A dombormű a római császárkor elején, Claudius császár uralkodása (Kr. u. 41–54) alatt készülhetett a Római Birodalomban. Egy négyszögletes építmény egyik oldalát díszíthette.
A köztársaság utolsó évtizedeiben polgárháború dúlt a Római Birodalomban. Julius Ceasar halála (Kr. e. 44) után többen is nagy hatalomra tettek szert, köztük Caesar örökbefogadott unokaöccse, Octavianus, és volt hadvezére, Marcus Antonius. Míg Antonius a birodalom keleti provinciáit irányította, Octavianus a nyugati provinciák felett uralkodott. Antoniust támogatta az akkor még önálló Egyiptom utolsó királynője, Kleopátra. Kr. e. 31-ben háború tört ki Octavianus és Antonius között, amelynek legjelentősebb csatája a nyugat-görögországi Ambrakiai-öböl bejáratánál, az ókori Actiumnál vívott tengeri ütközet volt.
Az actiumi csata
A tengeri csatában Antonius és Kleopátra 230 nagy méretű hadihajója nézett szembe Octavianus 400 kisebb hajóból álló flottájával. Antonius hajói az öböl bejáratánál sorakoztak fel félkör alakban, mögötte Kleopátra hajói foglaltak helyet. Octavianus mozgékonyabb hajói a nyílt tengeren két sorba rendeződtek. A csatában alkalmazott taktika a könnyű és nehéz gályák közötti erőpróbát tükrözte. Octavianus kisebb hajói hármas-négyes csoportokban manővereztek Antonius lomha flottájának egy-egy hajója körül, miközben kölcsönösen lőtték egymást a hajókon elhelyezett katapultokból és tornyokból.
Nagyméretű hadihajó (deceres) rajza
Az ókori történetírók szerint a csatát az döntötte el, hogy Kleopátra egy megfelelő alkalmat kihasználva elmenekült hajóival, és ezt látva hamarosan Antonius is követte. A hátramaradt hajókat Octavianus csapatai elpusztították vagy megadásra kényszerítették.
A győzelemnek köszönhetően Octavianus megszerezte a Római Birodalom akkori teljes területe feletti hatalmat, sőt egy év múlva elfoglalta Egyiptomot is. A csata helyszíne melletti hegytetőn volt egy régi Apollón-szentély, ezért Octavianus úgy magyarázta a győzelmét, hogy az isten az actiumi hegyfokról segítette hajóhadait. A budapesti domborműtöredék is ezt ábrázolja.
Korosztály
Tantárgyi kapcsolódások
Témakörök
Tanítási ötletek
- Az actiumi csata
- Augustus uralma
LEXIKON