Bronztükör kerek lappal, és négyzetes összekötőlappal hozzá csatlakozó hosszú csappal, ami a nyélbe való beillesztésre szolgált. A gyöngysorral szegélyezett tüköroldal alján spirális-palmetta-lant motívum. A hátsó oldal peremén dús inda-virág keretben, amelyet alul egy kisgyermek tart két kezével, s amely közül felül egy másik ülő, szembeforduló ruhátlan kisgyermek néz ki. Az ábrázolás közepén nagyméretű rozetta, mögötte mosdótál (loutér) két oldalán egy-egy szárnyas nőalakkal. A bal oldali ruhás, balra elfordított fejjel Turan etruszk istennő. Szárnyába alul hattyú csíp bele. A jobboldali ruhátlan nőalak, elöl átvetett köpennyel, heves gesztussal fordul felé, az etruszkok Lasa néven ismerhették. Mindkettőjükön diadéma. A jelenet alatt két szembeforduló kakas viadala látható.
A peremdíszítés és a jelenet közvetlen mintaképeit az apuliai vázafestészetben találhatjuk meg, azonban a jelenet mintái között egy boiótiai vörösalakos kratér vázaképét is lehet említeni: itt is feltűnik a mosdótálnak támaszkodó szárnyas alak (Erós), valamint a kakasviadal. (A kratér ábrázolását lásd Szilágyi János György Két apuliai kantharos című cikkében.) Ez alapján feltételezhető, hogy a tükör egy apuliai közvetítéssel Boiótiából jött kompozíciót használt fel.
