Az íves testű feketealakos olpé elülső oldalát két ruhátlan, táncoló ifjú ábrázolása díszíti. A hajukban viselt szalagot és szemüket fehér járulékos festés jelzi. A száj és a nemi szerv bekarcolással van jelölve. A jelenetet kétoldalt függőleges borostyánlevél-sor, felül pedig több sorban egymás fölé festett nyelv-, kulcs-, pont- és pontokkal kitöltött cikk-cakk sor keretezi. Ez az ornamentikus ábrázolás sor folytatódik a perem oldalán is, amelyet pontsor és két borostyánlevél sor díszít.
Az attikai vázaforma és feketealakos technika etruszk átvételéből született etruszk feketealakos vázafestészet jellegzetes motívuma a tánc, és szintén etruszk jellegzetesség a fő motívumokat keretező ornamentikus ábrázolások halmozása, amelyek ilyen formán az attikai mintaképeken nincsenek jelen. Az olpé az ekkor már eltűnőben levő vázatípusnak nem a régi nagy déli műhelyek egyikében, hanem Chiusi és Orvieto táján kevés rajztudással díszített példánya. A váza a Kr.e. 490–470 körüli időszakban készült, a mesterkéz egyelőre nem határozható meg.
A tárgy adatlapját lásd a Beazley Archive oldalán.
