Márvány sírdombormű töredéke, amely plasztikusan kifaragott, kétfülő sírvázát (loutrophoros) ábrázol. Az edény jobb fülének csak az alsó csonkja maradt meg, a testén pedig két vadászó férfit jelenítettek meg. Egyikük ágaskodó lovon ül, chitónt és chlamyst, a fején petasost visel, és döfni készül a jobbjában tartott lándzsájával. A vele szemben gyalogosan előresiető alak szintén chitónba és chlamysba van öltözve, a fején viszont alopekis van; két kezével fejszét emel a feje fölé – hamarosan ő is lesújt. Az állat, amelyre vadásznak, immár hiányzik a tárgyról. 
A klasszikus kori athéni síremlékeken gyakran jelennek a halotti kultuszra jellemző edények (lékythos, loutrophoros). Mindegyik vázaforma saját jelentést hordozott.
A loutrophorost esküvői szertartásokon használták, de gyakran ábrázolták sírköveken is. Ebben a kontextusban valószínűleg olyan ifjakra utal, akik házasságkötés előtt hunytak el.

A Danielle Decrouez (Muséum d'histoire naturelle, Genève, Suisse) és Karl Ramseyer (Institut für Geologie, Universität Bern, Switzerland) által végzett anyagvizsgálatok eredménye alapján a sztélé pentélikoni márványból készült. Az analízis részletes eredményeit lásd itt.