A phigaliai Apollón-templom
A Kr. e. 420–410 k. épült templomot már másfél századdal ezelőtt feltárták. Szobordíszei, a klasszikus kornak a Parthenón-fríz után legnagyobb méretű fennmaradt reliefjei, a British Museumba kerültek.(1)
Phigaliát hegyek veszik körül; balról a Kótilion nevű, jobbról egy másik hegy, az Elaion védi a várost. A Kótilion mintegy negyven stadion (kb. 7 km) távolságra van Phigaliától, rajta egy Bassai nevű helység és Apollón Epikurios (vagyis a Segítő Apollón) temploma, amely teljes egészében, tetejével együtt, kőből van. A Peloponnésos valamennyi temploma közül a tegeai után ez ér a legtöbbet kövének szépsége és összeállításának finomsága folytán. Az elnevezést Apollón akkor nyerte, mikor egy pusztító járvány idején nyújtott segítséget, ahogy Athénben is az Alexikakos (Bajelhárító) melléknevet kapta, amikor tőlük is elfordította a betegséget. Phigaliában a peloponnésosiak és az athéniek háborúja idején (i. e. 431—405) szüntette meg a betegséget, és nem máskor; bizonysága ennek Apollón két mellékneve, mert mindkettőnek hasonló a jelentése, továbbá az, hogy a phigaliai templom építőmestere Iktinos volt, aki Periklés idejében élt, és az athénieknek az úgynevezett Parthenónt építette.
Phigaliát hegyek veszik körül; balról a Kótilion nevű, jobbról egy másik hegy, az Elaion védi a várost. A Kótilion mintegy negyven stadion (kb. 7 km) távolságra van Phigaliától, rajta egy Bassai nevű helység és Apollón Epikurios (vagyis a Segítő Apollón) temploma, amely teljes egészében, tetejével együtt, kőből van. A Peloponnésos valamennyi temploma közül a tegeai után ez ér a legtöbbet kövének szépsége és összeállításának finomsága folytán. Az elnevezést Apollón akkor nyerte, mikor egy pusztító járvány idején nyújtott segítséget, ahogy Athénben is az Alexikakos (Bajelhárító) melléknevet kapta, amikor tőlük is elfordította a betegséget. Phigaliában a peloponnésosiak és az athéniek háborúja idején (i. e. 431—405) szüntette meg a betegséget, és nem máskor; bizonysága ennek Apollón két mellékneve, mert mindkettőnek hasonló a jelentése, továbbá az, hogy a phigaliai templom építőmestere Iktinos volt, aki Periklés idejében élt, és az athénieknek az úgynevezett Parthenónt építette.
Pausanias: Görögország leírása (Hellados periégésis) VIII. 41
Fordítás, bevezető és jegyzetek: Szilágyi János György (in Szilágyi J. Gy. 1962 I, 95–96)